|
1950–1960 Az országos hatáskörû Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU N. V.)1948 õszén alakult meg 200 db elhasználódott, fõleg GMC tehergépkocsival. A helyzetet az államosítás teremtette meg: a magánvállalkozók mûködési engedélyeit nem hosszabbították meg, illetve nem kaptak üzemanyagjegyeket. A vállalatnak 18 vidéki fõnökség is része volt, amelyek korábbi magánfuvarozók telephelyein kaptak helyet. A Kiskunfélegyházát is magába foglaló kecskeméti kirendeltség 1949. május 13-án alakult meg. Kecskeméti tagjai egy kirendeltség-vezetõ, két forgalmi tisztviselõ, egy vezetõszerelõ, két szakmunkás és tizenkét gépkocsivezetõ voltak, az irodahelyiség a Batthyány u. 1. szám alatt, a forgalmi és mûszaki telep pedig az Árpádváros 8–10. sz. alatt mûködött, a mostani élelmiszerdiszkont helyén. A forgalmi és mûszaki telepen egy szerelõakna volt, és egy gépkocsi számára fedett beállási lehetõség. A tehergépkocsikat részben a telepen, részben a telep melletti kiserdõben tárolták. A kecskeméti kirendeltséghez tartozó kiskunfélegyházi részlegen öt gépkocsivezetõ dolgozott a József Attila utcában. A vállalat ekkor csak teherfuvarozással foglalkozott. Az államosítás után a MATEOSZ-tagok (Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezete) saját jármûveikkel – külsõ telephelyesekként – a vállalat keretei közt vállalhattak fuvart. A MATEOSZ lehetetlenné tétele után meghatározóvá vált az állami TEFU-vállalatok szerepe, jelentõsen megnõtt eszközállományuk is. Az erõs központosítás azonban egy a mûködést bénító szervezetet teremtett, ezért szükségessé vált a vidéki fõnökségek önállósítása. A Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat Kecskeméti Kirendeltségébõl ekkor alakult meg átszervezéssel a kecskeméti cégbíróság határozata alapján 1950. március 23-án a Kecskeméti Teherfuvarozási Vállalat, mely szeptember 1-jén kezdte meg mûködését. Székhelye az Árpádváros 19-ben volt, irányítószerve pedig a budapesti Tükör Utcai Teherfuvarozási Központ. A Kunság Volán ma is e cégbejegyzés alapján mûködik. A vállalat új forgalmi telepét 1951-ben a Szegedi úton, a jelenlegi Autóker bolt telephelyétõl a Zöldfa utcáig húzódó területen építették fel. Helyet kapott itt a forgalmi szolgálat, a gumiraktár és az üzemanyagtöltõ állomás. A mûszaki telepen pedig ebben az évben épült saját erõbõl egy zárt kocsimosó, ami akkor nagy eredménynek számított. A vállalat ekkor több jelentõs munkában vett részt, így nagyobb megyei építkezéseken, pl. a Kecskeméten átmenõ magasfeszültségû távvezeték építésében és az árvízi mentési szállításokban is. 1952-ben 20 db Csepel teherautót kapott a vállalat, a meglévõ Opel Blitz kocsikat pedig a jászberényi fõnökségnek adták el.
AKÖV, 1953-tól 1953-ban nagyszabású átszervezés zajlott a magyar gépkocsi-közlekedésben. A központi irányítás decentralizálását minisztertanácsi határozat írta elõ, ezért megszûnt az országos menetrend szerinti autóbusz-közlekedést ellátó MÁVAUT Autóbusz-közlekedési Nemzeti Vállalat, és a TEFU Nemzeti Vállalatok. Az addig különálló szektorokat – úgymint a teherautó-fuvarozás, a távolsági autóbusz-közlekedés és a vidéki taxiközlekedés – összevonták. Így Bács-Kiskun megyében az év végén két Autóbusz-közlekedési Vállalat (AKÖV) alakult:
A gépjármûvezetõk továbbképzése szintén 1953-ban indult egy országos koncepció alapján. Budapesten háromhetes bentlakásos középfokú gépjármûvezetõ-továbbképzés indult, ugyanitt volt a hathetes bentlakásos felsõfokú tanfolyam a garázsmester képesítésért. Ezekkel párhuzamosan indultak meg a MEO- és forgalmi tanfolyamok is. 1956-ban a forradalom kitörésének hírére Fazekas Károly a szerelõmûhelyben egy házi jegyzõkönyv aláírásával – utólag kiderült: csak ideiglenesen, a visszarendezõdésig – átvette a vállalat vezetését Sohajda Józseftõl. E két változás a vállalaton belül nem járt erõszak vagy kényszer alkalmazásával.
A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi 1950-55 között
Kása Sándor igazgató Kocsis György igazgató Sohajda József igazgató Füsti Sándor forgalmiosztály-vezetõ Börcsök István forgalmiosztály-vezetõ Fazekas Károly muszakiosztály-vezetõ Kovács Lászlóné fokönyvelõ Korös Ferenc párttitkár Cs. Tóth Péter SZB titkár
A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi 1956-60 (1. ötéves terv)
Fazekas Károly igazgató
Az AKÖV autóbusz-közlekedési profilja csak 1961-ben indult. Mint elõzményt meg kell azonban említeni, hogy a háború utáni szervezett helyi buszközlekedés 1950-re alakult ki. Ekkortól az autóbusz-üzemeltetést még négy tanácsi fennhatóságú vállalat irányította. Az AKÖV mûködési területén a bajai és sztálinvárosi (ma: Dunaújváros) vállalatok közlekedtettek autóbuszjáratokat. 1954-ben Kecskeméten 10 autóbusz kilenc viszonylatban, Kiskunfélegyházán 7 autóbusz 8 viszonylatban bonyolította le a helyi közlekedést, illetve a városokhoz közel esõ települések közlekedését. Az utasforgalom évrõl évre növekedett. A megye akkori öt városában 1955-ben az akkorra 50 darabos buszparkkal közel 4,2 millió utast szállítottak. Az ötvenes évek második felétõl központilag irányított és finanszírozott országos mûszaki-forgalmi telepek és autóbusz-állomások hálózata épült ki az országban.
Taxiközlekedés
Az AKÖV személyfuvarozási profiljának kialakulása annak köszönhetõ, hogy a kiskunhalasi fõnökséget a vállalathoz csatolták. 1955-ben ugyanis az AKÖV átvette az egyes települések taxitestületeitõl a kocsikat és a személyi állományt. A kecskeméti taxiállomás a fõtéren, a mai drogéria és a református gimnázium közötti kisutcában volt. A taxipark 22 db meglehetõsen elhasznált Fiat 1300–1500-as gépkocsiból állt. Ráadásul a rossz közlekedési körülmények miatt az önköltség is magas volt. A javítások a kecskeméti Mikes utcában, majd a Rávágy téren, a forgalmi és mûszaki telepen történtek, és a Szegedi úti forgalmi telepen tárolták a jármûveket. 1955 végére új Wartburg 311, Warsawa M 21 és Moszkvics 407 típusú gépkocsikat kapott a vállalat. 1958-ban a Wartburgok helyére is Moszkvics 407-eket állítottak be. 1957-ben 12 db taxi volt, 1959-ban 21, 1960-ban a szám 35-re emelkedett. 1960-ban újabb taxiállomásokat építettek, például Kerekegyházán, Kecelen, Soltvadkerten és Dunavecsén.
Teherfuvarozás
1955-ben a Földmûves Szövetkezetek Szállító Vállalattól a közúti darabárus fuvarozás átkerült a vállalathoz, így a megye területét hamarosan lefedték az AKÖV darabárus járatai. A gépkocsik egységes külsõ megjelenést és feliratot kaptak.
1960-ban a mezõgazdasági átszervezés kedvezõtlenül hatott a fuvarozásokra, növelte a fuvarhiányos napok számát. A tefuprofilnál a tervezett 52.270 ezer Ft-os bevétellel szemben csak 39.678 ezer Ft-ot értek el. |
