|
1981–1990 A nyolcvanas évek során a vállalat nagyobb önállóságot kapott. 1984. január elsejétõl egy minisztertanácsi határozatértelmében gazdaságilag önállósodtak a Volán vállalatok. A személy- és áruszállítás országos koordinálására létrehívták a Volán Vállalatok Központját (VVK). 1989. november 15-én pedig a Kunság Volán is alapítója volt a Volán Egyesülésnek. 1990-ben a tulajdonosi jogokat gyakorló KHVM pályázatot írt ki a Volán vállalatok igazgatói beosztásaira. Ennek eredményeképpen Rigó István egy évre szóló megbízatással a Kunság Volán igazgatója maradt. A kornak megfelelõ módon a vállalatnál sok szó esett a demokrácia elveirõl. A személyzetfejlesztés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott. 1983-ban a vállalat háromszáz dolgozója esetében rugalmas munkaidõ alkalmazására tért át. A képzések is gyakoribbak lettek. 1982-ben és 1983-ban, a legbiztonságosabban vezetõk országos döntõjében a vállalat dolgozója, Törõcsik Árpád kategóriagyõztes lett. A ’83-as tisztavatáson a vállalattól Hafenscher Antalné vehetett át vörösdiplomát. Szintén kiváló tiszti bizonyítványt vett át Bak Aranka is 1988-ban. 1989-ben Baracsi Pál tehergépkocsi-vezetõ munkatárs nyerte el a Nemzetközi Fuvarozási Unió (Union Internationale Des Transports Routiers) kitüntetését. A nemzetközi szervezet a hosszú idõn át végzett balesetmentes közlekedést, a vámszabályok betartását és az adott vállalathoz kötõdõ legalább 10 éves munkaviszonyt ismerte el. A vállalat a nyolcvanas évek elejétõl a rendszerváltásig ápolt partnerkapcsolatot a Cottbusi Közlekedési Vállalattal. Ennek keretében vezetõi kapcsolatok alakultak ki, sportlövészek látogatták egymást, és kirándulásokat szerveztek. A kapcsolat a rendszerváltással megszakadt.
Autóbusz-közlekedés A nyolcvanas években két tanulmány is készült a kecskeméti helyi közlekedés fejlesztésével kapcsolatban. Ezek hatására csökkent az utazók átszállási gyakorisága: a közönség 60%-a átszállás nélkül jutott el munkahelyére és vissza. A fejlesztések hatására azonban a helyi közlekedés túlszabályozottá is vált: a szükséges szám felett jártak az autóbuszok. A nyolcvanas években jelentek meg nagyobb számban a csuklós autóbuszok, ami az Ikarus 200-as családot jelentette. Ezek alkalmazása azonban nem volt túl gazdaságos. Az önkormányzattal való sorozatos egyeztetések során kialakult, mely városközeli településekre (-rõl) lehet helyi tarifával utazni. 1985-ben helyi közlekedésbe sorolták be a Kecskeméthez közel esõ Hetényegyházát, Miklóstelepet és Katonatelepet, egy évre rá Ménteleket. Baján a helyi közlekedés továbbra is egy központú maradt. Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Kiskunhalas esetében a csúcsforgalmi idõszak kiszolgálása maradt a cél. Baja—Kecskemét viszonylatban a korszerûnek számító Ikarus 255-ös autóbusz közlekedett.
1981-ben Kiskunfélegyházán átadták az Ótemplom mögötti téren épült helyközi autóbusz-állomást. A következõ évben Tiszakécskén adtak át új Volán-telepet. Az 1982. szeptember 1-jén életbe lépettviteldíj-emelkedés sokkolta az utasokat, ugyanis 1952 óta nem volt áremelkedés a személyszállításban. 1986. nyár közepétõl a 70 éven felüliek ingyen utazhatnak a helyi járatokon. 1987-tõl napjainkig évente jelentkezik a viteldíj-emelés. 1986-tól vált veszteségessé a helyi tömegközlekedés (a jelenség mind a mai napig tart). Ennek döntõ okai az üzemanyagáremelkedés, a bérköltség- és az autóbuszok árának növekedése. Jórészt a viteldíj-emelkedés hatására 1988-tól kezdve (a 1994-es megtorpanásig) folyamatosan csökken az utasszám.
1989. május 28-tól az alacsony kihasználtság indokolta Kecskeméten a járatkorlátozást a hétvégi forgalomban. 1988-ban a helyi járatok száma: Kecskeméten 28, Baján 10, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason 7-7, Kalocsán 6, Kunszentmiklóson 2. Ezeket 70 forda szerinti és 80 állományi, csúcsforgalomban még 25 rásegítõ, vidékrõl beérkezõ autóbusszal látták el. A helyi tömegközlekedéssel 60,7 millió utast szállítottak el. Növekedett a csuklós buszok darabszáma, Kecskeméten 66%-os arányt értek el. A zsúfoltság miatt csúcsidõben már gondok jelentkeztek a helyi pályaudvarokon. 1988-ban a Petõfi Népe szerkesztõsége és a Kunság Volán közös akciót szervezett a hónap legudvariasabb buszvezetõje cím elnyeréséért. Az olvasóktól novemberben beérkezett 232 szavazat közül az elsõ helyet harmadszorra is Hajnal Péter jakabszállási, a másodikat Tóth Endre helyi járati, a harmadikat pedig Csábi Ferenc kerekegyházi útvonalon közlekedõ autóbusz-vezetõ szerezte meg. Az 1500 forintos jutalmakat Libor Gábor kecskeméti üzemigazgató adta át. A különjáratú autóbuszok esetében jó üzletet jelent a bevásárlóturizmus és a jugoszláviai nemzetközi menetrend szerinti forgalom, amely a korábbi évekhez viszonyítva 1988-ban 43,7%-os növekedést mutatott. 1989. január 23-án hajnalban feltehetõen egy korábban elbocsátott gépkocsivezetõ 53 autóbusz-ékszíjat vágott el. Noha a vállalat munkatársai az elkövetés észlelésekor azonnal a hibák kijavításához láttak, megbénult a városi tömegközlekedés. 1990. január 18-án huszonhét autóbusz-vezetõ sztrájkolt a vállalatnál. A sztrájkolók az elõzõ évi elmaradt bérfejlesztést kifogásolták, és 40%-os béremelést követeltek. 1990-ben a gyermeknap alkalmából a Kunság Volán hagyományteremtõ szándékkal ingyenessé tette járatain a 14 év alatti gyerekek helyi közlekedését. Ugyanettõl az évtõl a Kiskunfélegyházi Üzem a júniusi Szentkúti búcsúra – Petõfiszállásra – jelentõs kedvezménnyel kínálta a menetjegyet. 1990. január 1-jével a Kunság Volánból kiválva 92 autóbusszal megalakult a bajai székhelyû Bács Volán. (A szétválás elõtt a vállalat tulajdonában összesen 322 jármû volt).
Taxiközlekedés
1983-ban már országszerte 4000 taxis vállalkozó is szállított ügyfeleket.
Teherfuvarozás A vállalat darabárus gyûjtés és elszállítás területén országos szinten a legjelentõsebb volt. Kizárólagos joggal rendelkeztek például a Coca-Cola terítésében. Az árut a tiszakécskei üzembõl szállították menetrendszerûen. A Traubisodát eleinte Balatonaligáról, majd Kunbajáról szállították. A vállalat az évtized közepéig minden vasúti el- és felfuvarozási munkát elvállalt. 1985-ban a bajai vasúti pályaudvaron darabárus tranzitraktárt adtak át. Mivel a Kunság Volán a szerelvényt a beruházás eredményeképpen saját iparvágányára állíttatta, a megrendelõt nem terhelte kötbér. A tatai Volánnal közösen a Dutép Vállalat alvállalkozójaként 1983 és 1986 között négyszer vállalt szállítási feladatokat Algériában, Annabában. Az ócsai kavicsbányából látták el a kecskeméti házgyárat. Ezt a munkát napi 24 órán keresztül végezték, az évtized elejétõl pótkocsis Skodákkal. Az évtized végén részt vettek a bõsi gátépítési munkálatokban.
Sokat fejlõdött a rakodókapacitás is. Ekkor szereztek be öt darab Volvo rakodógépet. A vállalat tulajdonában lévõ barákai kavicsdepó a kalocsai Duna-parton kavicsértékesítési és rakodási szolgáltatást kínált. 1986-ban a Kunság Volán a MAHAJOSZ-szal való együttmûködés alapján vállalta, hogy nemcsak meggyorsítja, hanem olcsóbbá is teszi a folyami kavics és a homok megrendelését és házhoz szállítását. Ekkor a Kunság Volán napi 300-350 köbméter kavicsot továbbított, ami éves szinten 50 ezer köbmétert tett ki. Az évtized végére megvalósult a szabadfuvarozás. 1983-tól az országutakon egyre nagyobb konkurenciával kellett szembenézni: több mint 5000 magánfuvarozó volt már az országban. Az erõsödõ versenyben a vállalat eladta szabad tárolókapacitását. A Volán vállalatok többé-kevésbé teljeskörû szolgáltatásukra és karbantartási és telepirányítási módszereikre tudtak építeni a versenyben. Ezt kihasználva a vállalat 1988-ban magas teljesítményt ért el a nemzetközi árufuvarozásban. A konvertibilis árbevétel 46%-kal emelkedett. A koncesszió szellemében és a keresztfinanszírozás megszüntetése érdekében a vállalatból 1989 és 1993 között számos kft. vált ki.
|
