1970–1980
Volán 9. sz. Vállalat

"A napokban tartották meg a Volán 9. sz. Vállalatnál hetven küldött részvételével a beszámoló taggyûlést… (…)
Rácz Áron, a pártvezetõség titkára beszámolójában részletesen elemezte a pártvezetõség, valamint a pártalapszervezetek munkáját. Kiemelte, hogy a beszámolási idõszakban a feladatok elvégzéséhez nagy segítséget nyújtottak a XII. kongresszus határozatai, valamint az irányító pártszervek döntései."

Javult a pártmunka a Volán Vállalatnál
(Petõfi Népe, 1980. nov. 28.)

 

1970. szeptember 1-jén alakult meg a Volán Tröszt, és ekkortól léteznek az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatok. A kecskeméti székhelyű AKÖV 9. sz. Volán Vállalattá vált. Ez évben vezették be országosan a Volán márkanevet és logóját, a Volán-csigát.

1971-ben az országos közlekedéspolitikai koncepció népszerűsítésére országos Volán-vetélkedők indultak. Az udvariassági verseny győztesei dicsérő lapot és jutalmat kaptak. Ugyanebben az évben Bácsalmáson új forgalmi-műszaki telep nyílt.

1974-ben nyílt meg az 58 millió Ft költséggel épült bajai komplex forgalmi-műszaki telep. A vállalatnál üzembe helyezett energiatakarékosságot szolgáló olajregeneráló berendezés jelentős mennyiségű újrafelhasználható kenőanyagot állított elő.

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetése kiemelt feladatként kezelte a munkaverseny-mozgalom szervezését és irányítását. A munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos operatív feladatokat - két fõ függetlenített dolgozó irányításával - az üzemrészek és munkahelyek versenyfelelõsei végzik. Az elért eredményeket és a feladatokat a negyedévenként megjelenõ "Munkaverseny Híradó"-ban közöltük a brigádokkal és a vállalat dolgozóival.
A munkaverseny élenjárói, legfontosabb alkotói a szocialista brigádok. A beszámolási idoszakban [1975] 92 brigád, 1044 fõvel tett vállalást és tûzte ki célul a "Szocialista Brigád" cím elnyerését.

(Forrás: Volán 9. sz. Vállalat 30 éve - 1950-1980. 81. oldal)

 

Gyõztes Kunság Volán csapat a Magyar Országos Lövészkupán (1975, Szeged).
Álló sor: Rácz Áron, Kiss Mária, Bandzsal Ilona, Urbán Anikó, Kovács Ferenc.
Ülõ sor: Asztalos Ferenc, Mészáros László, Gyõri István.

 

1975 márciusában a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a vállalat Május 1. Szocialista Brigádját.

Az évtized első felében az eszközállomány 50%-kal növekedett. Az áruszállítás volumene 25%-kal, a személyszállítás 50%-kal nőtt, és elérte a 45 ezer utast.

1977-ben befejeződött az 50 fős kalocsai szociális létesítmény (benne fürdő, öltöző) építése. Bővítették a kecskeméti “darabárus” szociális létesítményt és a kiskunhalasi szociális létesítményt. A vállalat közel másfél millió forinttal támogatta munkatársainak lakásépítését. 194 millió forintot fordított gyermekintézmények támogatására.

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi - 1971-1975
(4. ötéves terv)

Sohajda József igazgató
Kovács Ferenc forgalmi szakosztály-vez.
Rozsnyai József mûszaki fõosztály-vez.
Járai György gazdasági fõosztály-vez.
Nuszpl Ferenc üzemigazgató (Baja)
Rácz Áron párttitkár
Kiss József SZB-titkár
Tengeri Pál KISZ-titkár
Lonyi Károly KISZ-titkár
Kósa László KISZ-titkár
Mátyus József KISZ-titkár

 

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi - 1976-1980
(5. ötéves terv)

Sohajda József igazgató
Rigó István igazgató
Rozsnyai József mûszaki igh.
Rigó István mûszaki igh.
Friedrich József mûszaki igh.
Kovács Ferenc forgalmi igh.
Járai György gazdasági igh.
Nuszpl Ferenc üzemigazgató (Baja)
Rácz Áron párttitkár
Kiss József SZB-titkár
Mátyus József KISZ-titkár
Kolenák Ernõ KISZ-titkár


Ugyanebben az évben, a Volán 30 éves jubileuma alkalmából Tapolczai Kálmán Volán-vezérigazgató aranyslusszkulcsot adott át több elismert dolgozónak, köztük a 9-es sz. Volán munkatársának, Horváth János brigádvezetőnek is.

1978-ban alakult meg a kecskeméti Volán SC. Ezen belül az autómotoros szakosztály célja az volt, hogy minél több rally-, hegyi-, szlalom- és crossbajnokságon vegyenek részt. Megalakulásukkor negyvenheten voltak. A szakosztályvezető Pusztai Zoltán volt. Számos versenyen lettek dobogósok. A lövészek szintén eredményesek voltak.

A kapacitáshiány csökkentésére a vállalat folyamatosan szervezett B és C kategóriás gépjárművezetői tanfolyamokat Baján, Kiskunhalason és Kecskeméten.

A vállalat keretén belül működő kiskunhalasi citerások a balotaszállási művelődési ház rendszeres vendégei voltak.

1980-ban a szocialista brigádok vállalásaikat a korábban megszokott termelésnövekedéssel szemben már a szolgáltatás színvonalának fejlesztése érdekében határozták meg. Ugyanebben az évben Kiskunhalason szociális létesítményt avattak fürdővel, orvosi rendelővel, átmeneti szállással, a nyugdíjba vonuló Sohajda Józsefet pedig Rigó István követte a igazgatói székben.

1980-tól rendezték meg a kunfehértói Volán-napot szeptember első szombatján. Célja az együttlét, a kikapcsolódás, beszélgetés. A programban szerepelt a kispályás foci, pingpong- és sakkbajnokság, atlétikai versenyek, MHSZ-bemutató, marhapörkölt-készítés bográcsban, játékfilmvetítés. Volt rá példa, hogy a délszláv zenét játszó bajai Csitaonica együttes szórakoztatta a közönséget.

 

Autóbusz-közlekedés

A hetvenes évek első felében az új közlekedéspolitikai koncepció szellemében a kihasználatlanabb vasútállomások forgalmát igyekeztek közútra terelni. A közútra terelt utasforgalom mintegy 4,5 millió utast jelentett (1971–1975). Az idegenforgalom fejlődése szintén érezhető volt a közlekedésben. 1973-ban több, alacsony kihasználtságú autóbuszjáratot megszüntetett a vállalat.

1973. január 30-án a Kecskemét—Korhánközi sorompó nélküli vasúti átjárónál a vállalat autóbusz-vezetőjének hibájából rendkívül súlyos baleset történt. 37 utas vesztette életét. 11-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek meg.

1976-ban a vállalat a Közlekedéstudományi Egyesület ajánlásai alapján jelentősen javította a helyi és helyközi tömegközlekedés helyzetét, elsősorban Kecskeméten s Baján. Kecskeméten januárban adták át a Széchenyivárosi, decemberben pedig a Felszabadulás parki (ma: Noszlopy Gáspár park) decentrumot. Baján az augusztus 22-én átadott autóbusz-pályaudvar munkába állításával szétvált a helyi és a helyközi forgalom. Javult az elővárosi forgalom kiszolgálása és a munkásszállítás. 1978-ban járatsűrítésre került sor Kecskemét és Baja elővárosi közlekedésében. A fejlesztés másik vetülete volt, hogy a két városban KIM típusú pénztárgépeket szereltek fel, majd egy évre rá ALMEX jegykiadó gépeket. Előkészítették a fordaoptimalizálást is. A vállalat 1979-ben vezette be a kétszemélyes gépkocsikat, azaz a tulajdonos és váltótársa használta a gépkocsit.

1980-ban fokozatos típusváltás kezdődött az autóbuszoknál: nagyobb befogadóképességű Ikarus 260-as járműveket szereztek be menetrend szerinti járatoknak, a megmaradt 10 db Skoda autóbuszt a helyi forgalom lebonyolítására használták tovább.

A hetvenes évek második felében a vállalat már hat megyei város helyi tömegközlekedését irányította. Ez Kecskeméten 42, Baján 11, Kiskunfélegyházán 3, Kiskunhalason, Kalocsán, Kunszentmiklóson 2-2 autóbuszt jelentett 1980-ban. Az idegenforgalom és turizmus célú fuvarozások területén a vállalat továbbra is időleges kapacitásgondokkal küzdött. A bérautó-közlekedtetés megnövekedett: 1-ről 15-re emelkedett a bevont gépkocsik száma.

 

Taxiközlekedés

A motorizáció fejlődésével – a magánhasználatú gépkocsik gyorsabb terjedésével – a vállalat taxiállományának kihasználtsága lassan csökkent. 1980. április elsejével 30%-kal növekedett a taxitarifa, ami erősen visszavetette a forgalmat. A frissen bevezetett URH-rendszerű taxiirányítástól a kihasználtság növekedését várták.

 

Teherfuvarozás

1970-ben a vállalat legnagyobb szállítmányozást rendelő partnere a dunavecsei kavicsrakodó és a szalkszentmártoni kavicsbánya volt. E két, egymástól kb. 10 km-re lévő árukibocsátó helyről mintegy 240.000m3 kavicsot fuvaroztak el a vasútállomásra, illetve közvetlenül e felhasználóknak. A munkát Zil billenősökkel és Vörös Csillag rakodógépekkel végezték. Az itteni tevékenység 1972-ig volt jelentős.

A vállalat jelentős szerepet vállalt a Tisza és mellékfolyóinak 1970-es árvízvédelmi munkálataiban. 1971-ben a gépesítés által tovább növekedett a rakodási ágazat termelékenysége.

Bevezették a tehergépkocsi- és személygépkocsi-kölcsönzést.

1973-ban – a fennállás 25 éves évfordulójának évében – a vállalat jelentős mennyiségű cukorrépát fuvarozott az ercsi cukorgyár megbízásából. A teherfuvarozási üzletág segítésére az 1. sz. Volán Vállalattól 10 db nagy teherbírású szerelvényt kölcsönöztek két hónapra. Sikerült megoldani a terven felül jelentkező Alföldi Pincegazdaság szüreti fuvarozási igényeit is. Ebben az üzletágban a kiemelt partner a Bács-Kiskun Megyei Állami Építőipari Vállalat volt.

Ebben az időszakban a rakodásgépesítés hajtóereje a rakodómunkás-hiány volt. A változás magával hozta a rakodási idő csökkenését.


Darabáru-fuvarozás Kecskeméten 1970-ben


1976-ban növekedett meg jelentősen a nemzetközi árufuvarozás. A rendszeres járatokkal Kecskemét és Gorica között ikertengelyt, Kecskemét és Besztercebánya között pedig sört szállított a vállalat. Ezek mellett számos más viszonylat is közlekedett. Május elsejével beindult a képviseleti fuvarozás a megye területén. Lakiteleken, Soltvadkerten, Tiszaalpáron, Kecelen, Dunapatajon és Jakabszálláson nyolc kocsi állt a lakosság rendelkezésére.

1979-ben a vállalat jelentős vasútpótló fuvarszolgáltatást nyújtott a MÁV-nak részben felújítás, részben pedig a Cegléd—Kecskemét, illetve a Kunszentmiklós—Kiskunhalas—Kelebia vasútvonal villamosításával kapcsolatban.

A rakodási üzletág büszkesége volt, hogy a Volán vállalatok közül a 9. sz. Volán volt az egyetlen, ahol a saját gépi teljesítmények magasabbak voltak, mint az idegen szektoréi.



1950–19601961–19691970–19801981–1990 • 1991–2000
vissza az előző oldalra a lap tetejére