1981–1990
A nyolcvanas évek során a vállalat nagyobb önállóságot kapott. 1984. január elsejétől egy minisztertanácsi határozatértelmében gazdaságilag önállósodtak a Volán vállalatok. A személy- és áruszállítás országos koordinálására létrehívták a Volán Vállalatok Központját (VVK). 1989. november 15-én pedig a Kunság Volán is alapítója volt a Volán Egyesülésnek. 1990-ben a tulajdonosi jogokat gyakorló KHVM pályázatot írt ki a Volán vállalatok igazgatói beosztásaira. Ennek eredményeképpen Rigó István egy évre szóló megbízatással a Kunság Volán igazgatója maradt.
A kornak megfelelő módon a vállalatnál sok szó esett a demokrácia elveiről.
A személyzetfejlesztés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott. 1983-ban a vállalat háromszáz dolgozója esetében rugalmas munkaidő alkalmazására tért át. A képzések is gyakoribbak lettek. 1982-ben és 1983-ban, a legbiztonságosabban vezetők országos döntőjében a vállalat dolgozója, Törőcsik Árpád kategóriagyőztes lett. A ’83-as tisztavatáson a vállalattól Hafenscher Antalné vehetett át vörösdiplomát. Szintén kiváló tiszti bizonyítványt vett át Bak Aranka is 1988-ban. 1989-ben Baracsi Pál tehergépkocsi-vezető munkatárs nyerte el a Nemzetközi Fuvarozási Unió (Union Internationale Des Transports Routiers) kitüntetését. A nemzetközi szervezet a hosszú időn át végzett balesetmentes közlekedést, a vámszabályok betartását és az adott vállalathoz kötődő legalább 10 éves munkaviszonyt ismerte el.
A vállalat a nyolcvanas évek elejétől a rendszerváltásig ápolt partnerkapcsolatot a Cottbusi Közlekedési Vállalattal. Ennek keretében vezetői kapcsolatok alakultak ki, sportlövészek látogatták egymást, és kirándulásokat szerveztek. A kapcsolat a rendszerváltással megszakadt.
| A Volán 9. számú Vállalatnál
rendszeresen foglalkoznak a szakmunkás-mûvelõdéssel,
segítik a szocialista brigádok kulturálódását,
irányítják a szabadidõ hasznos eltöltését,
az egészséges életmódra való
nevelést. Széles körû programokat készítettek
annak érdekében, hogy a munkáskollektíva
megismerhesse az ország, a megye szellemi értékeit,
mûvészeti alkotásait. Mindezt azért,
hogy javuljon a vállalatnál az általános
mûveltség, a politikai és szakmai felkészültség
színvonala. (…) Az olvasómozgalom és
az általános kulturálódás fejlesztése
érdekében a vállalatnál megkétszerezték
a könyvállományt, a kölcsönzött
könyvek száma pedig megháromszorozódott.
(…) Rendszeresen követték egymást a vállalatnál
a szakmai, politikai, mûvészeti vetélkedõk…
Közmûvelõdés és közlekedés (Petõfi Népe, 1981. júl. 4.) |
Autóbusz-közlekedés
A nyolcvanas években két tanulmány is készült a kecskeméti helyi közlekedés fejlesztésével kapcsolatban. Ezek hatására csökkent az utazók átszállási gyakorisága: a közönség 60%-a átszállás nélkül jutott el munkahelyére és vissza. A fejlesztések hatására azonban a helyi közlekedés túlszabályozottá is vált: a szükséges szám felett jártak az autóbuszok. A nyolcvanas években jelentek meg nagyobb számban a csuklós autóbuszok, ami az Ikarus 200-as családot jelentette. Ezek alkalmazása azonban nem volt túl gazdaságos. Az önkormányzattal való sorozatos egyeztetések során kialakult, mely városközeli településekre (-ről) lehet helyi tarifával utazni. 1985-ben helyi közlekedésbe sorolták be a Kecskeméthez közel eső Hetényegyházát, Miklóstelepet és Katonatelepet, egy évre rá Ménteleket.
Baján a helyi közlekedés továbbra is egy központú maradt. Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Kiskunhalas esetében a csúcsforgalmi időszak kiszolgálása maradt a cél. Baja—Kecskemét viszonylatban a korszerűnek számító Ikarus 255-ös autóbusz közlekedett.
| "Az elmúlt hetekben a 9-es Volán 230 ifjúkommunistája
taggyûlésen számolt be arról, hogy
mit tett, hogyan teljesítette az 1980-81-es mozgalmi évre
az akcióprogramban vállalt feladatokat. A taggyûléseket
õszinte, nyílt légkör jellemezte, a
fiatalok önkritikusan elemezték a végzett munkát."
Készülünk a KISZ X. kongresszusára (Volán Hírlap, 1981/6.) |
1981-ben Kiskunfélegyházán átadták az Ótemplom mögötti téren épült helyközi autóbusz-állomást. A következő évben Tiszakécskén adtak át új Volán-telepet.
Az 1982. szeptember 1-jén életbe lépettviteldíj-emelkedés sokkolta az utasokat, ugyanis 1952 óta nem volt áremelkedés a személyszállításban. 1986. nyár közepétől a 70 éven felüliek ingyen utazhatnak a helyi járatokon. 1987-től napjainkig évente jelentkezik a viteldíj-emelés.
1986-tól vált veszteségessé a helyi tömegközlekedés (a jelenség mind a mai napig tart). Ennek döntő okai az üzemanyagáremelkedés, a bérköltség- és az autóbuszok árának növekedése. Jórészt a viteldíj-emelkedés hatására 1988-tól kezdve (a 1994-es megtorpanásig) folyamatosan csökken az utasszám.
| Életmentés az utolsó pillanatban Életmentõ emlékéremmel tüntették ki Renner Márton jánoshalmi lakost, aki élete kockáztatásával mentette meg dr. Zádori Attila kiskunhalasi sebész életét. Az orvos személygépkocsijával a kunfehértói úton egy fának ütközött. Ennek nyomán az ajtók elzáródtak, a belsõ vezetékek kigyulladtak, és a gépkocsi vezetõje eszméletét vesztette. Az arra haladó Renner Márton autóbusz-vezetõ betörte az autó ablakát, s az utolsó pillanatban kimentette dr. Zádori Attilát, néhány perc múlva ugyanis a gépkocsi benzintankja felrobbant. Bátor tettéért kedden Kecskeméten a megyei tanács székházában Gajdócsi Istvántól, a megyei tanács elnökétõl vette át a kitüntetést. (Népszava, 1981. nov. 25.) |
1989. május 28-tól az alacsony kihasználtság indokolta Kecskeméten a járatkorlátozást a hétvégi forgalomban.
1988-ban a helyi járatok száma: Kecskeméten 28, Baján 10, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason 7-7, Kalocsán 6, Kunszentmiklóson 2. Ezeket 70 forda szerinti és 80 állományi, csúcsforgalomban még 25 rásegítő, vidékről beérkező autóbusszal látták el. A helyi tömegközlekedéssel 60,7 millió utast szállítottak el. Növekedett a csuklós buszok darabszáma, Kecskeméten 66%-os arányt értek el. A zsúfoltság miatt csúcsidőben már gondok jelentkeztek a helyi pályaudvarokon.
1988-ban a Petőfi Népe szerkesztősége és a Kunság Volán közös akciót szervezett a hónap legudvariasabb buszvezetője cím elnyeréséért. Az olvasóktól novemberben beérkezett 232 szavazat közül az első helyet harmadszorra is Hajnal Péter jakabszállási, a másodikat Tóth Endre helyi járati, a harmadikat pedig Csábi Ferenc kerekegyházi útvonalon közlekedő autóbusz-vezető szerezte meg. Az 1500 forintos jutalmakat Libor Gábor kecskeméti üzemigazgató adta át.
A különjáratú autóbuszok esetében jó üzletet jelent a bevásárlóturizmus és a jugoszláviai nemzetközi menetrend szerinti forgalom, amely a korábbi évekhez viszonyítva 1988-ban 43,7%-os növekedést mutatott.
1989. január 23-án hajnalban feltehetően egy korábban elbocsátott gépkocsivezető 53 autóbusz-ékszíjat vágott el. Noha a vállalat munkatársai az elkövetés észlelésekor azonnal a hibák kijavításához láttak, megbénult a városi tömegközlekedés. 1990. január 18-án huszonhét autóbusz-vezető sztrájkolt a vállalatnál. A sztrájkolók az előző évi elmaradt bérfejlesztést kifogásolták, és 40%-os béremelést követeltek.
1990-ben a gyermeknap alkalmából a Kunság Volán hagyományteremtő szándékkal ingyenessé tette járatain a 14 év alatti gyerekek helyi közlekedését. Ugyanettől az évtől a Kiskunfélegyházi Üzem a júniusi Szentkúti búcsúra – Petőfiszállásra – jelentős kedvezménnyel kínálta a menetjegyet.
1990. január 1-jével a Kunság Volánból kiválva 92 autóbusszal megalakult a bajai székhelyű Bács Volán. (A szétválás előtt a vállalat tulajdonában összesen 322 jármű volt).
Taxiközlekedés
1983-ban
már országszerte 4000 taxis vállalkozó is szállított ügyfeleket.
1989-ben
a Kunság Volán volt az egyik szervezője a kecskeméti Országos
Volán-vetélkedőnek. A versenyzők elméleti, gyakorlati, vezetéstechnikai
és ergonómiai tudásukat, reflexeiket tették próbára. A személygépkocsik
kategóriájában a Kunság Volán munkatársa, Kolláth Mihály győzött.
Teherfuvarozás
A vállalat darabárus gyűjtés és elszállítás területén országos szinten a legjelentősebb volt. Kizárólagos joggal rendelkeztek például a Coca-Cola terítésében. Az árut a tiszakécskei üzemből szállították menetrendszerűen. A Traubisodát eleinte Balatonaligáról, majd Kunbajáról szállították. A vállalat az évtized közepéig minden vasúti el- és felfuvarozási munkát elvállalt. 1985-ban a bajai vasúti pályaudvaron darabárus tranzitraktárt adtak át. Mivel a Kunság Volán a szerelvényt a beruházás eredményeképpen saját iparvágányára állíttatta, a megrendelőt nem terhelte kötbér.
A tatai Volánnal közösen a Dutép Vállalat alvállalkozójaként 1983 és 1986 között négyszer vállalt szállítási feladatokat Algériában, Annabában. Az ócsai kavicsbányából látták el a kecskeméti házgyárat. Ezt a munkát napi 24 órán keresztül végezték, az évtized elejétől pótkocsis Skodákkal. Az évtized végén részt vettek a bősi gátépítési munkálatokban.
Sokat fejlődött a rakodókapacitás is. Ekkor szereztek be öt darab Volvo rakodógépet. A vállalat tulajdonában lévő barákai kavicsdepó a kalocsai Duna-parton kavicsértékesítési és rakodási szolgáltatást kínált. 1986-ban a Kunság Volán a MAHAJOSZ-szal való együttműködés alapján vállalta, hogy nemcsak meggyorsítja, hanem olcsóbbá is teszi a folyami kavics és a homok megrendelését és házhoz szállítását. Ekkor a Kunság Volán napi 300-350 köbméter kavicsot továbbított, ami éves szinten 50 ezer köbmétert tett ki.
Az évtized végére megvalósult a szabadfuvarozás. 1983-tól az országutakon egyre nagyobb konkurenciával kellett szembenézni: több mint 5000 magánfuvarozó volt már az országban. Az erősödő versenyben a vállalat eladta szabad tárolókapacitását. A Volán vállalatok többé-kevésbé teljeskörű szolgáltatásukra és karbantartási és telepirányítási módszereikre tudtak építeni a versenyben. Ezt kihasználva a vállalat 1988-ban magas teljesítményt ért el a nemzetközi árufuvarozásban. A konvertibilis árbevétel 46%-kal emelkedett.
A koncesszió szellemében és a keresztfinanszírozás megszüntetése érdekében a vállalatból 1989 és 1993 között számos kft. vált ki.
|
A Kunság Volánból kivált Kft-k:
|
1950–1960 • 1961–1969 • 1970–1980 • 1981–1990 • 1991–2000
vissza az előző oldalra • a lap tetejére